8900 Zalaegerszeg, Arany János utca 15.
+36 30/478-4085
napravar@napravar.hu
8921 Zalaszentlőrinc, Arany J. u. 5.
(Zalaegerszegtől 7 km-re.
Zalaegerszegről iskolabusz közlekedik.)
Pedagógiánk

Legfőbb jellemzők

A Waldorf-pedagógia tartalmát és módszereit a gyermekek életkori sajátosságaiból és azok változásaiból meríti és teszi gyakorlattá.

A Waldorf-iskola gyermek-, és személyiségközpontú, képességfejlesztő iskola, melyben a művészeti és gyakorlati készségek fejlesztése azonos súlyú a közismereti képzéssel.  

A Waldorf-iskolát a szív, a kéz és a fej iskolájának is nevezik, mivel a gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődését  harmonikus egységben kezeli:

  • a szív iskolája, mert a művészeteknek, mint az érzelmek megformált kifejezésének nagy szerepet tulajdonít;
  • a kéz iskolája, mert a mozgás, a végtagok fejlesztésén keresztül neveli és erősíti a gyerek akaratát;
  • valamint a fej iskolája is, amennyiben a hagyományos értelemben vett tanagyag elsajátításán túl a pontos megfigyelés, a gondolkodás és az önálló következtetés képességének fejlesztését is célként tűzi ki.

A Waldorf-pedagógia a nevelést művészetnek tekinti, a tanulási folyamatot pedig a szabadság eszközének, amellyel elvezethetjük a gyermeket önmagához, hogy felnőttként képessé váljon saját útjának felismerésére és követésére. 

A Waldorf-iskola  sokoldalúan fejleszti a gyermek testi, lelki és szellemi készségeit, 

  • megteremti az ehhez szükséges feltételeket; 
  • az életkornak megfelelően az egyéni vélemények, vélekedések, világlátás kialakítását támogatja a helyett, hogy meggyőződéseket közvetítene; 
  • elismeri és tiszteletben tartja minden diák egyediségét, individualitását; 
  • támogatja a tanulóban a világ megismerésére irányuló kíváncsiságot,  a környezet iránti felelős magatartást és tenni akarást. 

Sajátos tanulási és tanítási folyamatok

A Waldorf-iskolákban epochális tanítás, szakórák, gyakorlatok és projektek rendszerére alapul az oktatás. Az iskolai élet szervezése, az óra- és napirendek kialakítása az életkori sajátosságoknak és a tanítás ritmusának figyelembe vételével történik. A közismereti tárgyak oktatása epochális, ciklikus rendszerben történik. Ez azt jelenti, hogy három-négy héten keresztül a tanítás első két órájában, az ún. főoktatás keretén belül folyamatosan ugyanazzal a tantárggyal foglalkoznak. Ezután következnek a szakórák (pl. idegennyelv, művészeti tantárgyak). Természetesen ez utóbbiak esetében ha összefüggő feladat vagy projekt jellegű munka adódik, akkor ezeket is lehet  tömbösített formában, epochálisan tanítani. 

Osztálytanító kiemelt szerepe

Minden osztálynak saját osztálytanítója van, aki ideális esetben nyolc évig kíséri az osztályt. Az osztálytanító tartja a reggeli főoktatást és a képesítésének megfelelő szakórákat a saját osztályában. 

A tanulói teljesítmények szöveges értékelése

A Waldorf-iskola rendszeres szóbeli és szöveges írásbeli értékelést ad minden tanuló fejlődéséről minden életkorban, osztályzást a 10-11. osztályig nem alkalmaz, onnantól a szöveges értékelés mellett a továbbtanulási rendszer miatt osztályzatokat is ad.

Művészi nevelés, művészettel nevelés

A komplex művészettel való nevelési program – a Waldorf-szemléletű művészetoktatás – a maga összetetten kezelt, elsősorban a szociális és érzelmi kompetenciák fejlesztésére ható, minden tanulóra kiterjedő sajátos művészeti tevékenységekkel egyenlő módon és mértékben fejleszti a gyermek intellektuális, érzelmi és cselekvésben megnyilvánuló - gyakorlati – képességeit. Ezért a művészi készségek fejlesztése mellett alkalmas a tanulási és viselkedési problémák kialakulásának megelőzésére, az egészség megőrzésére. A „Waldorf művészeti nevelés” tantárgyai a közismereti tárgyakkal egységes tantervet alkotva a kötelező órák részei.  

Vallásos nevelés 

A Waldorf-iskola fontosnak tartja a gyermek természetéből adódó spontán vallásosság  gondozását.  A szabadvallás-oktatás ennek lépésenkénti tudatosulásához nyújt támaszt. A szellemi dolgok irányában megnyilvánuló érzés az, amit a tanárok ápolni kívánnak, nem pedig a bennük való hit. 

Speciális tantárgyak oktatása

A tantárgyak között megjelennek a speciális Waldorf-tantárgyak: az euritmia, a mozgás és testnevelés és ezen belül a Bothmer-gimnasztika, a kertművelés, illetve a  felekezetektől független szabad vallás órák. 

Ünnepek

A Waldorf-iskolák évmenetét a világban az adott kulturális közeg ünnepei határozzák meg. A kultúra mint az „életet-szabályozó elv” minden szellemi működés legfőbb hatóereje. Magyarországon a keresztény ünnepkör határozza meg az év rendjét. A nemzeti ünnepeinket életkoronként más és más, szintén az iskolák által (a jogszabályok által meghatározott keretek között) tudatosan meghatározott módon ünneplik meg. 

Tankönyvhasználat sajátosságai 

A Waldorf-iskolában a tanítás záloga és a tudás forrása nem a tankönyv, hanem a tanár. Ő választja ki azt a tananyagot és tanulási formát, amely a gyerekek adott csoportjának leginkább megfelel. Maguk a gyerekek készítik el könyveiket, nyomtatott tankönyv használata csak felsőbb osztályokban fordul elő. 

Napközi szerepe

A Waldorf-iskolákban délutánonként fenntartott napközi elsősorban a gyerekek szociális kompetenciáit fejleszti. A fantázia erőket megmozgató és testi ügyességet kívánó szabad- és a pedagógus által vezetett (többnyire udvari) játék a napköziben töltött idő meghatározó eleme.  

Szülői szerep

A Waldorf-iskola mindig szülők elhatározásából jön létre. A szülői munka azonban nem ér véget az iskola elindításával, mivel az ott dolgozó pedagógusok nevelő partnerként tekintenek a szülőkre. Annak érdekében, hogy elveiket, gyakorlatukat, értékrendjüket harmóniába hozzák, a tanárok rendszeres szülői esteket szerveznek az osztályba járó gyerekek szüleinek.  

Sajátos iskolai szerkezet

A Waldorf-iskolák az általános műveltséget megalapozó képzés mellett a kerettantervből adódóan ellátják az alapfokú művészetoktatás feladatait is. A fenntartói tevékenységet a szülői közösség a civil szervezetekről szóló jogszabályok keretei között látja el, jelentékeny önkéntes személyes közreműködés vállalásával és az intézményfenntartói cél anyagi támogatásával. 

A Waldorf pedagógia rövid története 

A Waldorf-pedagógia 1919 óta gyakorolt reformpedagógia, megalapítója Rudolf Steiner. Az első Waldorf-iskola 1919 szeptemberében nyitotta meg kapuit a németországi Stuttgartban, a Waldorf Astoria cigarettagyár vezetője, Emil Molt támogatásával, elsősorban a gyár munkásainak a gyermekei számára. Bár politikai történések miatt az 1930-as években betiltották az iskolát, 1945 után a Waldorf-pedagógia megújult erővel indult – immáron világkörüli – útjára. Ma már több mint 2000 Waldorf-óvoda és több mint 1000 Waldorf-iskola működik minden kontinensen, és számuk világszerte egyre nő. 

Waldorf-intézmények Magyarországon

Magyarországon az első Waldorf-iskola 1926 szeptemberében kezdte meg működését két osztállyal, Nagy Emilné dr. Göllner Mária inspirációjára, saját házukban, Budán. Ez volt az első magyarországi kétnyelvű magániskola, melyet Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezett. Az iskola tanárainak nagyobb része Németországból érkezett. Az oktatás azonban csak 1933-ig folyhatott, ekkor politikai események miatt a külföldön tartózkodó német állampolgárokat hazahívták, így az intézmény megfelelő számú tanár nélkül maradt. 

A hazai Waldorf-mozgalom 1989-ben Solymáron folytatódott, ahol Waldorf-óvoda és iskola nyílt. Ezt számos újabb óvoda, iskola követte, jelenleg Magyarországon közel 50 Waldorf-óvoda és 32 Waldorf-iskola működik. 2016-ban Zalán kívül valamennyi dunántúli megyében működik Waldorf iskola, sok helyen több is. (Szombathelyen például két általános iskola és egy gimnázium).

   

 

További iskola tartalmak
Információk