8900 Zalaegerszeg, Arany János utca 15.
+36 30/478-4085
napravar@napravar.hu
8921 Zalaszentlőrinc, Arany J. u. 5.
(Zalaegerszegtől 7 km-re.
Zalaegerszegről iskolabusz közlekedik.)
Mindennapjaink: ritmusok az óvodában

Az egészséges életmód kialakításának elengedhetetlen feltétele az egészséges ritmus. A makro- és mikrovilág is ritmikus rendszeren alapul: csillagok – bolygók, Nap – Hold, nappalok – éjszakák, szívritmus, légzés…

Ha a ritmus a természetben felborul, katasztrófák következnek be. Ha a ritmus az emberi életben, szervezetben borul fel, betegségek következnek.  A waldorf pedagógia alapja a fenti tézisből kiindulva az egészséges környezet és az egészséges életritmus biztosítása napi, heti és éves ismétlődésben. A ritmus az akarat legjobb nevelője: az által lesz erős, hogy mindig ugyan azt csinálja. Az évszakok, az ünnepek, a napok szertartásai ápolják életünket, s az évről évre ismétlődő szokások erősítik erényeinket, gyökereinket. A természet változásainak átélése, az elemek növekedésre gyakorolt hatásainak megtapasztalása az évek során válik tudássá.

Éppen ezért a waldorf-óvodás életét biztos szokásrend, ritmikus ismétlődések tagolják s így adnak érzelmi biztonságot. A kisgyermek saját testi ritmusai csak lassan válnak rendszerré. A waldorf óvodapedagógia ezt a folyamatot úgy segíti, hogy a gyermek életét mindig ismétli, a tevékenységek rendszeresen visszatérnek.  

A waldorf óvoda tudatosan él a ritmus-ismétlés én-erősítő, szorongásoldó hatásával. A témakörök, tevékenységek, művészeti foglalkozások, munkák, ételek, mesék, verses-dalos ritmikus játékok visszatérnek az évi, havi, heti és napi ritmusokban. Egészséges változásban élhetik át a gyermekek az elfeledésből lassan felmerülő felismerést, az örömteljes várakozás szakaszának végén a beteljesülést.

A nap ritmusa

A ritmus a kisgyermeknek biztonságot ad. Megnyugtatja, ha tudja, hogy mikor mi fog következni. A ritmus pihentető. Ahol nincs rend, ott a gyermekek hihetetlenül védtelenek.

A nap ritmusa követi a légzés ritmusát: ki- és belégzés – kötöttebb és kötetlenebb időszakok. Ésszerűen tagolja a napot, oldja a felesleges feszültséget, magától adódó természetességgel közvetíti az egymás utáni tevékenységeket. 

Minden nap azonos felépítésű – teret hagyva természetesen a kedves kivételeknek (pl: születésnap) – de tartalmát a heti és az éves ritmus, az évszakok és az ünnepek alakítják.

7:30-8:00 között érkeznek a gyermekek az óvodába, és bekapcsolódnak a szabad játékba, vagy a napi művészeti tevékenységbe. Ezzel párhuzamosan lehetőség van az óvónő tevékenységeiben részt venni: a gyümölcstál elkészítése, mosogatás, stb. Közben gyümölcstál készül, melyet a gyerekek együtt fogyasztanak el.

9:45-kor felcsendül kedvesen, ismerősen: „Rendet rakunk, összepakolunk, szorgos kézzel mindent széppé varázsolunk”. A gyermekek és az óvónők összefogásával minden játék és bútor megtalálja a helyét. Ez után gyertyakörbe gyülekezünk az évszakasztalnál. Ennek során ismert dal és mozdulatok kíséretében gyertyát gyújtunk, köszöntjük a napot, egymást, számba vesszük azt, aki hiányzik. A gyertyakörben sor kerül ritmikus játékokra, versekre, dalokra, rövid történetekre.

A gyertyakört a  tízórai kása elfogyasztása követi. Étkezés előtt áldás, végeztével hálaadó szavak hangzanak.

11 órától kezdődik minden nap az udvari játék, mert friss levegőre és a szabadban való nagymozgásra mindig szükség van. És természetesen arra is, hogy megtapasztaljuk az időjárás számtalan arcát, saját bőrünkön érezzük, hogy milyen a tél, a nyár, a hó és az eső, a szél és a napsütés. Ekkor van lehetőség bekapcsolódni a kerti munkába is.

Az udvari játékot  mesehallgatás, majd az ebéd követi, majd jóllakva elbúcsúzunk a naptól. 

Azok a gyermekek, akik a délutánt is az oviban töltik, alvó kuckót készítve, mesét hallgatva pihenhetik ki a délelőtt történéseit.

1530 körül  ébredés, majd uzsonna és szabad játék következik.

1630-ig minden kisgyermek hazamegy az óvodából, hogy aztán másnap reggel újra induljon minden.

A hét ritmusa 

Egy óvodás korú kisgyermeknek semmit nem mondanak a hét napjainak absztrakt elnevezései. A waldorf óvodás azt azonban pontosan tudja, hogy a hét „rizsnappal” kezdődik és azon a napon rajzolunk. A hét napjaihoz kötődő, mindig vissza-visszatérő azonosságok a gyermek számára is kiszámíthatóan és érthetően tagolják a hetet. 

Életünkben a heti tagolódás az étkezés és a művészeti tevékenységek ritmusában jelenik meg.  A hét azonos napjain azonos művészeti tevékenységet végzünk, az óvodai tízórai alapját pedig az adott napnak megfelelő gabona képezi a következőképp:

Hétfő:rajzolás - barnarizs

Kedd:gyapjúkép készítés - árpakása

Szerda:viaszgyurmázás - köleskása

Csütörtök:cipósütés, mint formázási tevékenység - rozscipó

Péntek:festés - zabkása

Euritmia

A kisgyermek saját testi- és térérzékelésének elmélyítésében, a ritmusos mozgások átélésében, a mozgásformák harmonizálásában és mezei jelenetek megelevenítésében jelentős szerepet tölt be a játékos EURITMIA, heti egyszeri alkalommal. 

Óvodás korban nagyon fontos az izomtónus szabályozása, a nagymozgások, valamint a finommotorika fejlesztése, ami elengedhetetlenül szükséges az iskolaérettség eléréséhez. Erre az euritmia a legjobb módszer, ami rendkívüli hatékonysággal javítja a mozgáskoordinációt, kialakítja a beszédfigyelmet, segít a szókincs megtartásában és az utánzáskészség fejlődésére is pozitív hatással van. Ezen kívül jelentős szerepet játszik a dyslexia megelőzésében. A beszédgátlásos kisgyermekeknél az euritmia mozgásvilága által oldani lehet a gátlásokat.

Az év ritmusa

Az évet az ünnepek ritmusa tagolja. Óvodánkban ünnepeink a keresztény ünnepekre épülnek. Az érzések, az érzelmek a fontosak, az a jóleső melegség, ami az ünnepre készülődés közben eltölt bennünket, hiszen nem csupán várunk rá, teszünk is érte, s a tevékenységek közben bensőséges, jó hangulat települ lassan ránk. A gyermekek számára mindez érzésekkel felfogható, a tevékenységek közben átélhető formában történik.

A csoportszoba egyik sarkát egész évben uraló évszakasztal változásai is követik az adott évszak és ünnep hangulatát, jellegzetességét. A csoportszobában megjelenő képek, színek, anyagok, tárgyak, a gyertyakör versei, dalai, meséi, a gyermekek játékai mind az évszakot és az adott ünnepkört tükrözik.

Az óvónők és a szülők az ünnepek mélyebb, szellemibb tartalmának megismerésével készülnek, így együtt élve meg ezeket a fénypontokat.

Az évkör együtt megélt legfontosabb ünnepei:

  • Szeptember:Szent Mihály hava: aratóünnep, hálaadás, jó-rossz megjelenítése.
  • Október:Az ősz átélése: a bátorság és az egyensúlyérzék játékai.
  • November:Szent Márton ünnepe: lámpás felvonulás, manókeresés, a „belső fény” táplálása, a Szent Márton legenda eljátszása.
  • December:Advent, Szent Miklós: a várakozás, a befelé fordulás megélése, a Betlehemi történet szerepjátékban való átélése, Adventi spiráljárás közös áhítata.
  • Január:Vízkereszt, Három királyok ünnepe: szerepjátékban az esemény megjelenítése.
  • Február:Farsang, Téltemetés: jelmezes farsangi mulatság népi hagyományokkal tarkítva, fánkevés, Kisze-báb égetés.
  • Március:Tavaszvárás, a természet ébredése.
  • Április:Húsvét: húsvéti tojás díszítés, az újjáéledés átélése.
  • Május:Mennybemenetel, Pünkösd: gyapjúpillangók, galambok készítése.
  • Június:Szent Iván hava, Nyárünnep: Vidám kerti ünnep, a nyár és a búcsúzó „nagyok” ünneplése. 

Szünidők

A ritmikus váltásokba és változásokba tartoznak a pihenők és a szünetek, ugyanúgy, ahogy az alvás hozzátartozik az emberi természet ritmusához. Negyedévenként szüksége van a gyereknek legalább kéthetes szünidőre, amikor a gyerek az óvodában szerzett tapasztalatait beleviszi saját életébe és feldolgozza. Ezért óvodánkban őszi szünetet, téli szünetet, február végi "síszünetet" , húsvéti szünetet, július-augusztusban pedig nyári szünetet tartunk.

További óvoda tartalmak
Információk